Három főbb eredménye van az E.ON nemzetközi IElectrix projektjének, amelynek keretében megvizsgálta, hogy az akkumulátoros tárolórendszerek milyen mértékben jelentenek megoldást az energiaipari átalakulással kapcsolatos kihívásokra Németországban és Magyarországon – mutat rá a német hátterű cég a csütörtöki közleményében.
A svéd állami tulajdonú Luossavaara-Kiirunavaara Aktiebolag (LKAB) bányavállalat csütörtökön közölte, hogy hogy az ország északi részén fekvő Kiruna területén több mint 1 millió tonna ritkaföldfém-oxidot talált, amely a legnagyobb ismert ilyen lelőhely Európában. A ritkaföldfém nélkülözhetetlen nyersanyag többek között az elektromos járművek gyártásánál, Európa azonban a bányák hiányában jelentős kínai behozatalra szorul ebben - írja a Reuters.
Az egész gazdaság és a társadalom nettó zéró kibocsátási útra való átállítása nem gyerekjáték. Bár lassú lépésekben ez már elkezdődött, kell valami, ami gyorsított pályára löki át a gazdasági szereplőket és az egyéneket. Enélkül ugyanis lehetetlen elérni a kijelölt célokat, még akkor is, ha optimistán tekintünk előre és tudjuk, hogy ami most még egy újszerű, kissé idegen technológia, és a legokosabb mérnökök "játékszere", az hamarosan - évek múlva - a mindennapok megszokott eszköze, anyaga, terméke, szolgáltatása lehet. A McKinsey & Company legújabb energiaátmenetről szóló tanulmánya, illetve a cég különböző országokból megszólaló partnerei tapasztalatai alapján szedtük össze a globális energiaátmenet, valamint a kibocsátámentes világ eléréséhez szükséges lépéseket.
A magyarok 77 százaléka szerint az ukrajnai háborúnak és a magas energiaáraknak fel kell gyorsítaniuk a zöld átállást; ez 12 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál és a harmadik legmagasabb arány az EU 27 tágallamában – derült ki az Európai Beruházási Bank (EIB) éves éghajlati felméréséből. A Magyarországon született válaszokat bemutató külön anyag azt tartalmazza, hogy az emberek 90%-a szerint a kormány túl lassan cselekszik az éghajlatváltozás terén, 86%-a úgy gondolja, hogy globális katasztrófához vezet, ha nem csökkentjük drasztikusan az energia- és árufogyasztásunkat, 71%-uk megadóztatná a légi közlekedést és a városi terepjárók használatát; emellett kétharmaduk támogatná, hogy a nagyobb energia fogyasztók többet fizessenek és mindössze az emberek 11%-a fogadná el, hogy a lakását 19 fokra fűthetné, ami a harmadik legalacsonyabb arány a tagállamok között.
Szeptember 6-án, kedden rendezték meg a Sustainable World 2022 konferenciát. Az eseményen elhangzott legérdekesebb felvetésekkel, az ESG-átállás hazai folyamataival, valamint a rendezvényen kiosztott Green Awards elismerésekkel kapcsolatban a Porftfolio Checklist különkiadásának vendége volt Hatta Anita, a PwC Magyarország partnere, valamint Bozsik Balázs, a PwC Magyarország fenntarthatósági és ESG üzleti szolgáltatások vezetője. A műsorban egyebek mellett szóba került, hogy milyen üzleti- és tőkepiaci dinamikák jellemzik a hazai nagyvállalatok és kkv-k zöld átállását, hogy mi lehet az ára, ha ez nem történik meg, s hogy miért fontos a modellértékű eredményekre minél jobban felhívni az üzleti szektor figyelmét.
Hosszú távon megtakarítást, kisebb energiakitettséget és versenyelőnyt is jelent Magyarországnak a klímasemlegességhez szükséges beruházások támogatása. Hatalmas költségekről van szó, de egyértelmű, hogy az egész világ a megújuló és zöld energia, az elektrifikáció, illetve a zöld hidrogén alkalmazásának az irányába tart, amiről nem szabad lemaradnunk. A McKinsey új tanulmányának a bemutatóján többek között az energiaszektor átalakulásáról, a zöld programok finanszírozásáról, és várható kormányzati beavatkozásokról is szó volt.
Szűkös energiaforrások, az EU-s átlagnál jóval alacsonyabb megújuló energia arány, többségében fosszilis tüzelőanyagot használó háztartások, rossz energiahatékonyságú épületek, egyre szennyezőbb közlekedési szektor és alacsony hulladék-újrafeldolgozás. Ezekkel a dicséretnek egyáltalán nem nevezhető állításokkal jellemezhető hazánk helyzete a zöld átállási folyamatban, az Európai Bizottság néhány napja kiadott, Magyarországra vonatkozó elemzése alapján. Lényegében nincs olyan szektor, ahol Magyarország éllovas, vagy legalább jól teljesítő lenne, ami hosszú távon versenyképességi és gazdasági szempontból is komoly problémákat eredményezhet az országnak, vagyis a sor végén nekünk, itt lakóknak. A külföldi tőke, a cégek, a források már nem kérnek azokból az országokból, ahol nem tudnak zöld beruházásokat indítani, de a jól teljesítő gazdaságra vonatkozó vágyaink mellett, az orosz gáz és olajtól való kitettségünket sem ártana minél hamarabb csökkenteni az ipar, a közlekedés, vagy az energiaszektor zöldítése által.
Az energiaipar átalakulása egy igazi sikersztorinak tűnik: messziről indult a világ, de megvan a cél, megvan a motiváció - amit most tényleg nevezhetünk sürgetőnek -, ezen kívül a saját bőrünkön látjuk és érzékeljük a haladást. Aki pedig abba is belelát, hogy milyen létező, de még piacra lépés előtti technológiát, eszközöket, szolgáltatást alkottak a mérnökök, szakemberek, kutatók, az biztosan alig várja a következő újdonságban gazdag éveket. Ebből kaptunk ízelítőt Münchenben, a héten zajlik ugyanis Európa legnagyobb energiaipari platformja egyszerre négy kiállítás keretében, több mint 1300 kiállítóval. Ezek közül az Intersolar kiállítás termeit, standjait jártuk körbe, beszélgettünk a Huawei menedzsereivel, és megbizonyosodtunk arról is, hogy a megújuló energia egyszerre képes megváltoztatni a villamosenergia-, a hő- és a közlekedési ágazat egészét.
A tőke- és pénzpiaci klímakockázatok voltak fókuszban a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a Hitelintézeti Szemle szakmai konferenciáján legutóbb. Három előadó mutatta be, hogy a klímakockázatok hogyan szivárognak be az egyes piacokra, többek között a pénzügyi rendszerekbe, a jelzáloghitelezésbe, valamint a vállalati hitelkitettségbe. Az adathiány, illetve a megfigyelések sokfélesége miatt a hitelezés és pénzügyi rendszerekben nehéz mérni a klímakockázatokat, ez a "láthatatlanság" pedig veszélyeztetheti, többek között a pénzügyi stabilitást is.
Mintegy 76 gazdaságot rangsorol az alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövőre való felkészültségük alapján a Green Future Index 2022. A lista első 20 helyezettje között 16 európai ország van, Magyarország éppen csak egy hellyel maradt le Ausztriától, de megelőzte többek között Csehországot és Luxemburgot.
A gázbefektetések zöld befektetési célként való év eleji uniós elismerése eleve sok ellenérzést szült az Európai Unióban, aztán az orosz invázió miatti mielőbbi leválás az orosz gázról erre csak erősített, így az össztűz-szerű felháborodás miatt a zöld, fenntartható finanszírozási célokat rögzítő uniós rendelet címkézése a közlekedési lámpa színkódjaival összhangban fog változni. Ez nagy változás, mert így jobban meg lehet különböztetni azokat a beruházásokat, amelyeket az energia átmenet során tényleg muszáj megcsinálni, de egyébként környezetvédelmi szempontból nem fenntarthatók, nem minősülnek zöldnek.
A magyarok véleménye megoszlik a zöld átállás gazdasági kimenetelével kapcsolatban, 52% gondolja úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésére irányuló politikák nyomán több munkahely fog megszűnni, mint amennyi új jön létre és szintén 52% szerint az éghajlat-politikai intézkedések rontani fogják életminőségét. A válaszadók mintegy 62% viszont arra számít, hogy 2050-re komoly éghajlatváltozási problémákkal kell szembenéznünk - derül ki az Európai Beruházási Bank (EBB) 2021 szeptemberében elvégzett 2021–2022. évi éghajlati felmérésének ma közzétett összesítéséből.
Elképesztően összetett, sok tényezős, és bizonytalan folyamatról van szó, amikor a világ karbonsemleges működéséről beszélünk. Számos társadalmi, gazdasági, politikai, technológiai, környezeti szempontot, érdeket, és érdekellentétet kell úgy meghatározni és kezelni, hogy végeredményben jobb és élhető maradjon a világ mindenki számára. A nettó zéró átmenet gazdasági és szociális lehetőségeiről és kihívásairól, a pénz szerepéről, a sokszor vitatott közlekedés és az épületek ETS rendszerbe való becsatornázásának veszélyeiről, illetve előnyeiről, a háború okozta következményekről és a következő 2-3 év változásairól kérdeztük Martin Portert, a Cambridge Institute for Sustainability Leadership (CISL) brüsszeli ügyvezető elnökét; a CLG Europe szenior stratégiai tanácsadóját.
Nem várt előnye lehet a vírusnak.
Howard Lutnick lesz a kereskedelmi miniszter.
A török elnök szerint Oroszország rákényszerült a mai lépésre.
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
Európa versenyképességi mutatói mély válságról árulkodnak.
